kedd, december 12, 2006

Főzzünk valamit

 Posted by Picasa

Pakolni

ki, aztán be, ki és be, majd ki és be ... Posted by Picasa

Végre rájöttem mire jók a nagy puha tárgyak!

 Posted by Picasa
 Posted by Picasa

Ez a fülem, de azért ezt is megmutatom...

 Posted by Picasa

Na ide azzal a husival!

 Posted by Picasa

Hol a szemed?

 Posted by Picasa

Ti tudtátok, hogy a nyelv megfogása tök jó?

 Posted by Picasa

Apa szeret

 Posted by Picasa

Nagyfiú iszik

 Posted by Picasa

Legózok

 Posted by Picasa

"hó"

Legalább képen lásson havat a gyerek, ha már decemberben is 10 fok van :) Posted by Picasa

Advent

A csomagokban jó kis lego-figurák vannak! Posted by Picasa

"Már tudok olvasni"

 Posted by Picasa

Joulupukki oli Budapestissä

 Posted by Picasa

Olvasunk

 Posted by Picasa

APA ÉS ÉN

 Posted by Picasa

A Mikulás ilyet is hozott

Bár az ablakban engem sokkal jobban érdekelt az ajándékkal tömött cipő helyett az ablak alatt elsuhanó autó! Akkor még nem vettem észre, hogy CSOKI van a cipőmben! Posted by Picasa

CIC = cipő

 Posted by Picasa

Mikulás! Ez finom!!!

Bene hamar ráérzett a Mikulás valódi értelmére: csokit lehet enni, bármikor, bármennyit. Úgyhogy most már dugdossuk előle a csokit! Posted by Picasa

Mosolyverseny

Benét beneveztük egy mosoly-versenyre, ahova profi fotósok készítettek képeket a gyerkőkről. Egyértelműen díjnyertes lett Bene képe, de sajnos a közönség megbundázta ;) Posted by Picasa

csütörtök, november 16, 2006

Dackorszak

A szakkönyvek szerint 1 és 2 évesk kor között jön el a gyermek (és a szülők életében) a dackorszak. Jelentem eljött. Nem is kicsit! Pár napja egyre erőteljesebben nyivánítja ki az akaratát, főleg a nemtetszését. Elterelni nem lehet a figyelmét, jobb ha nem foglalkozunk vele, és akkor abbahagyja a sírást. Olyan édes, mert közben azért jön hozzám, hogy vígasztaljam meg, amit meg is tennék, de olyan dühös, hogy azt sem hagyja! :) De nincs min csodálkozni, ha egyszer én is makacs vagyok, mint az öszvér...

Ragaszkodás anyához

Körülbelül 2 hónapja Benus el sem szakad a sarkamtól. Ha játszik, akkor is a közelében kell lennem, ez eddig is így volt, de most már sehova nem mehetek egy lépést sem nélküle. Hiába, fiú a drágám, és belépett abba a korba, amikor elszakíthatatlan az anyjától! Pár év, és ezt fogom mindig visszasírni! Hiába jártunk kiskora óta mindenfele, és vigyáztak rá mások is, most be kell szoktatni őt egy gyerekmegőrzőbe, hogy én közben tudjak tornázni. Na, hát hiú vagyok...

szerda, október 25, 2006

Sidneyben még mindig

 Posted by Picasa

Apa Sidneyben volt

És nekünk persze nagyon hiányzott. De legalább látott helyettünk is kengurut meg koalát meg wombatot... Posted by Picasa

szombat, október 14, 2006

Ada in Sydney

Ada elment Szidnibe... Nem tudom, mi az, biztosan olyan, mint a dolgozó, mert csak oda nem visz minket magával Ada. Ada (a másik) nem nyugtalankodik, de szerintem ez nincs így rendjén, miért nincs már itthon, amikor fürdök?!
Benének igaza van, végülis dolgozni mentem Sydney-be, de hétvégén azért csak körbenéz az ember, ha már "Down Under" van.

Ha hazamentem, akit érdekel, mutatok még neki sok szép képet.

Egyetlen dolog hibádzik a kép(ek)en, hogy Ada (a másik) és Benus nincsenek velem.

vasárnap, szeptember 17, 2006

A Mini-Immánuel

 Posted by Picasa

Készülődés a csoportképhez

Mivel már gyerekből is 17 volt, elég munka volt őket egy időben egy helyre összehozni. Posted by Picasa