szerda, április 02, 2008

póz

Posted by Picasa

hmmm ...

Posted by Picasa
Posted by Picasa

Szerelem

Posted by Picasa
Posted by Picasa
Posted by Picasa
Posted by Picasa
Posted by Picasa
Posted by Picasa

Segítség

Posted by Picasa

Oda megyünk fel!

Posted by Picasa

Egerszalóki fürdőben

Először Villőt is pelenkára vetkőztettem, és a gyerekmedence szélénél nézelődtünk, de egy nagyob fröccs eltalálta, és ez érzékenyen érintette, így inkább bemenekültünk vele a pihenőbe. Ide viszont Benét nem lehetett 2 percnél tovább beterelni. Győző elment egy kicsit ázni, akkor 10 percig tudtam Benét lefoglalni, de amikor veszélyessé vált a helyzet - Bene elindult a medencék felé, én viszont Villőt etettem - szerencsére Győző visszatért.
Posted by Picasa

Az első utazásunk négyesben

A hétvégén lehetőségünket kihasználva autóba csaptuk magunkat, és 3 napra (2 éjszakára) Egerbe utaztunk. A szállodát interneten keresztül választottam, nem volt a legjobb, legalábbis ott helyben sétálva a belvárosban kívülről sokkal jobbakat láttunk. A komfort persze megvolt, kedvesek voltak, meg minden, valahogy mégsem éreztük, hogy ez a jó hely. Meg is beszéltük, hogy legközelebb ha városban szállunk meg, akkor érdekesebb lenne inkább egy régi belvárosi barokk házból kialakított szálloda/panzió. Ha meg nem városban lakunk, akkor pedig az erdő közepén. (ilyet láttunk is Szilvásváradon)
Na, de a lényeg: Elutaztunk, és nagyon jó volt. Bene élvezte a szállodát, az éttermet, főleg a svédasztalos reggelit, 2x is vissza kellett menni a szobából. Első nap fürödtünk Egerszalókon. A romantikus és vadregényes kinti fedetlen kis medencéből egy óriási wellness-fürdő központot rittyentettek, amire még most épül egy szálloda. Szép, jó, extra, de hát ilyen annyi van. A régi kis fürdő olyan különleges volt, még 6 éve, az eljegyzésünkkor volt szerencsénk hozzá. Este vacsi előtt még sétáltunk a belvárosban.
Másnap a szállodából kipakolva (3 napra 2 bőrönd, 2 kis hátizsák és utazóágy dukált - Győző szerint mindez 1 bőröndbe is belefért volna, ha ő pakol) Szilvásváradnak vettük az irányt. Ott nagyon vagányan nekivágtunk gyalog a fátyol vízesésig, ami 3,5 km, nem nagy túra, kivéve, ha egyikünk (Győző) Benét (igaz, csak félúttól, mert addig ügyesen jött motorral), másikunk Borót (Én lennék az, kenguruval nyomtam) cipeli. De olyan büszkék voltunk magunkra, hogy felértünk, mi több, a vonat előtt!
1 órát pihentünk a vízesés feletti réten, majd legurultunk a kisvonattal, aztán még autóval megpróbáltuk megkeresni a ménest, de közben Bene el is aludt, így hazajöttünk. Útközben Villő jelezte, hogy az óraátállítás miatt rosszul számoltuk, mikor is kéne ennie, így egy gyöngyösi benzínkútnál megmentettük az életét. Hazafele már elég zaklatott volt, még itthon is többször keservesen sírt, de másnapra kipihente a túrát és a szüleit.
Nagyon jó volt így 4-esben üdülni, még ha ez aktív pihenésnek is számít, nem tudtunk annyit wellnesselni, ázni, aludni, ilyen is kell, mennék megint!