péntek, május 01, 2009

Találkozás egy hangszerrel

Még április elején jártunk a Viczián családnál, ahol egyrészt megnézhettük új otthonukat (nekem nagyon bejött: egyszerű, letisztult, modern formák, tégla és beton, belül pedig fa és fehér falak, minimál stílus, megbolondítva, és otthonossá, személyessé téve néhány antik darabbal), másrészt felköszöntöttük Anna lányukat (és egyúttal Szőllősy Zsombort is) születésnapján, harmadrészt beszélgettünk, élveztük a jó időt, és a hangulatos házat, Eszterből, az anyukából pedig előtört a hegedűtanár, belőlünk meg többi anyukából a kíváncsiskodó, hogy vajon a csemeténk kezében hogy áll a hegedű. Eszter jött egy feles hegedűvel a nagyobbaknak, majd hozott egy negyedest a kisebbeknek, és amikor Benére került a sor, mivel a próbálkozók között ő volt a legkisebb, elszaladt egy nyolcados hegedűért, ami aztán igazán pirinyó kis hangszer volt, de a tartásban így is segítenem kellett. :)
És Villő? Ő meg élvezte a lépcsőket.

2 megjegyzés:

Szentpyr írta...

drágák a csemetéid!!! (...és ami Villő mögött/alatt van,az is nagyon beszédes!;) )

Mtunde írta...

Köszönöm!
Igen, ez a kép nagyon eltalálja ezt a tégla-beton-fa kombinációt!