kedd, december 08, 2009

Tele a ... (nem a hócipőm, a másik!)

Hát, már ugye régóta tudom, hogy előbb utóbb eljön a pillanat, amikor munkába állok. Igazából eddig az utóbbra készültem. Gondoltam, itt ez a szép december, mi lenne, ha készülődnék karácsonyra, nagyokat pihennék, olvasnék, stb. Aztán, az új évben szépen előveszem a sok összegyűlt könyvet, tankönyvet, letölthető anyagokat, és készülök. Ugyan tanítani ebben a félévben nem fogok, de mégis, készülök, amíg lehet. Mert majd áprilistól már bejárok dolgozni, visszaszokok egy iskola életébe, még ha igazából nem is tanítok, de mégis. Milyen lassú víz partot most dolog ez, nem? Álomszerű. Az. Volt.

Múlt héten ugyanis kaptam egy telefont az igazgatótól, hogy mi lenne, ha én akkor januártól visszaállnék teljesen, konkrétan átvenném egy kolléganő 15 történelem óráját, és még ki tudja mit. Mert az illető elmegy, legkésőbb a félév végén. És jó lenne, ha zökkenőmentesen lehetne megoldani ezt. Persze, mondhattam volna nemet. Csak sajnos az nem én vagyok. Nem mondtam nemet. Igent mondtam. Tegnap aztán megkaptam az órarendet, és a beosztást. Még az a szerencse, hogy összesen ugyan 5 osztályban tanítok, de ez csak 2 évfolyam anyagát jelenti. Viszont 2 hét felkészülési időm van, mert legyünk reálisak, most, karácsony előtt már csak beparáztatni tudom majd magam, hogy te jó ég, ezt majd hogyan mondjam el, milyen feladatot adjak, stb... Az órarendem sajnos elég laza, vannak nagy lyukak benne, de most kivételesen ez nem olyan szörnyű, ha belegondolok, még ott helyben is fogok tudni készülni. Azért az ugye nem hátrány.

Alapvetően én nem vagyok olyan ijedős, és tudom, hogy tudom a törit, még ha át is kell ismételni, és tudom, hogy el tudom magyarázni, és ha kell, meg tudom tanítani, ha meg a gyerek nem tudja majd, az nem az én hibám lesz. DE lássuk be, most még jobban izgulok, mint az egyetemről frissen kilépve. Akkor ugyanis friss volt a tudás is. Mögöttem x szigorlat, előadás, gyakorlat. Többet tudtam. Az itthon töltött 4 év sok készséget erősített bennem, de ezek közül egyiknek sincs köze a történelem anyag tudásához. A memóriám pedig határozottan romlott. Bár ezt lehet, hogy nem a gyerekekre kell fogni, hanem hajlott koromra. :)

Úgyhogy nekem most tele a gatyám. 2 hónap múlva meg attól tartok a hócipőm lesz tele. :) És akkor most nem is említem azt a parámat, hogy a saját pulyáimat hogyan fogjuk eljuttatni az oviba/bölcsibe, úgy, hogy én 3/4 8-ra beérjek majd a suliba heti 3 napon. (A többin elég 10-re, hallelujah!)

3 megjegyzés:

Zsófi írta...

Először is hűde drukkolok, hogy simán menjen minden! Másodszor meg kiváncsi vagyok minden tapasztalatra, mert szeptembertől én is ezt tervezem. Tanítás, egyik gyerek ovi, másik bölcsi, háztartás, készülés. Egyelőre még nem látom, hogy hogyan fog ez működni, de majd te megmutatod! :-D

Mtunde írta...

Fúú, még az is nyomasszon, hogy példát kell mutatnom? :)

Ok, asszem lesznek leírt tapasztalatok. Maximum te majd nem úgy csinálod. :)

Névtelen írta...

Koszonom, hogy egy erdekes blog