kedd, november 23, 2010

Alkotás

 Olyan jó, amikor a gyerekek is átveszik a szülők hobbiját, érdeklődését. Szombat délelőtt is együtt alkottunk. Én ügyeltem, hogy a festékek ne boruljanak ki, és gyönyörködtem.

És Benedek már nagyon tudatosan készül is a karácsonyra: ajándékot gyárt, tervezi, hogy nézzen ki a karácsonyfa (a mai világban, és a díszek dömpingjében kb. 1 pillanatba került, hogy rájöjjön: lehet venni karácsonyfadíszeket, és mi díszítjük a fát.)

- Apropó, gyönyörködés, péntek reggel öltözködtem, éppen szép bordó alkalmi ruhát öltöttem, a délutáni iskolai szalagavatóra készülve (na meg az időhiányra, hogy már átöltözni, sminkelni nem lesz módom), amikor Bene megjelent az ajtóban, és felkiáltott: "Anya, Te vagy a világon a legszebb!" És hogy tetézze örömömet (bár nem látta, hogy ez nekem mennyire jól esik), átszaladt az apjához: "Apa! Nekem van a legszebb anyukám a világon!" 
Ritka pillanat, amikor Benedek ráeszmél a világ és környezet szépségére, de akkor elemi erővel tör fel belőle az áhitat. És most ennek én lehettem a tárgya. - 

hétfő, november 15, 2010

karácsonyi készülődés kezdetei


 A karácsonyi készülődés megkezdődött. Fejben először, kézben másodszor. És szombat délelőtt már Villő kezében is. :) A kis mécsestartókat ő pingálta ki. Én meg csak horgolok, horgolok. Nem csak ajándékba. :)

tesó

Villőnek (Virág a kereszttesója) is elkészült a téli meleg sapka-sál kollekciója. Ez sima, fejresimuló sapka, semmi buggyos fazon, hogy Villő is felvegye. Nem tettem rá virágot se, nehogy az legyen az akadálya a hordásnak, a kisasszony ugyanis alig akar új és csajos dolgokat felvenni. Így egy kicsit a textúráján variáltam: 2 rövid pálca összehorgolása ad ki 1 szemet, ettől rusztikusabb lett az anyag. A színek megint a barka/felhő liláiból vannak, de más árnyalatok. Még szerencse, hogy ennyiféléből lehet választani. :)


kedd, november 02, 2010

téli szett 2.


Minta: saját, fonal Barka/felhő
Ezt a szettet keresztlányunk, Virág kapta. Még mielőtt odaadtuk volna neki, próbáltam egy jó képet készíteni a műről a telefonommal... jobb híján. De a lényeg azt hiszem így is átjön. Nagyon szerettem horgolni ezt a fonalat, pedig 100% gyapjú, de hihetetlenül finom. 


A készítés-próbálás folyamatában Villő is részt vett. (Sokszor nem önként) És közben kiderült, hogy ő ezeket a buggyos sapkákat nem szereti, mert mindig előre csúszik a fején. Úgyhogy ő majd egy amolyan fejre-cuppanós modellt kap majd a téli hidegekre. A tavalyi buggyanós sapkája ugyanis most már nem buggyan annyira megnövekedett fején. Rögtön szereti is. :)