szerda, december 07, 2011

Londoni napló 5. nap

Végre-végre oda jutottam, hogy az utolsó napomról szóló bejegyzést is meg tudom írni. Egy csajos félnapot csináltunk Sacával, mivel ő ezen a napon is dolgozni ment délután. Azt mondta, hogy egy igazi angol reggelit nem hagyhatok ki. Nem tettem. :) 
Sült sonka, kolbász, grillezett paradicsom, gomba és tükortojás, valamint fincsi paradicsomos bab, némi piritóssal. Nyami. Még jó, hogy 12-kor ettük, mert amúgy nem bírtam volna. Angol tea, egy kis tejjel öblítésképpen. Mindezt Saca korábbi munkahelyén, az Embankment Cafeban fogyasztva. Amint látszik, Saca csak a másik tipikus ételt, a kását (poriage) ette. Az is finom, de olyat csináltak nekem otthon is egyik reggel.
Több napig néztem a metróban magam így. :) Az újabb típusú járatok gömbölyített üvegablaka érdekes tükörképeket ad.
Utolsó nap, csajos program, hova máshova, mint a Notting Hillre? Az útikönyv kivételesen nem hátráltatott, hanem segített, és így megtaláltuk azt a híres utcát. Mondjuk ki is van táblázva. :) Na meg nem elhanyagolható mennyiségű ember áradt arrafele. Hihetetlen tömeg volt. Persze, azért, mert szombaton van a kirakodóvásár is, és mert bizony, ez egy híres hely. Így a hangulat, ami ránkragadt az sajnos kicsit visszás. De mégis nagyon jó volt, hogy elmentünk oda.
Kedves házak, sokszor minden szinten üzlet, a kis belső lépcsőkön mentünk fel.

Sok antik árus. Hogy honnan szerez ennyi régi bokszkesztyűt???
Még egy közös kép.
Ó, a cupcake. Nem, most nem vettünk, helyette inkább fincsi krémmel töltött fánkot, meg valami kelt sült tésztát és epret!
Állítólag itt vették fel a filmet. Na meg azt is olvastam, hogy az az ajtó, és ház, ahol Hugh Grant lakott a filmben, egy pár utcával arrébb valamelyik filmes háza volt. Utána eladta egy lelkes rajongónak, aki viszont nem győzte elkergetni a lelkesen becsengető további rajongókat. A kék ajtót átfestette, de hiába. Így inkább ő is megvált a háztól. :)
Gyönyörű, nagy villaépületek. Ugyanolyan többszintes angol stílus, de hófehér falak, és jóval nagyobb alapterület! Felhívnám a figyelmet a biciklitárolásra!
Notting Hill után elváltunk egymástól, Saca még elkisért a Kensington Park felé. Egy magánparkon át vezetett az utam. Bent szigorúan tilos volt fényképezni. Gyönyörű parkos házak, főként követségi épületek.
A palotát éppen átépítették. Egy részén volt csak kiállítás, de engem a palota érdekelt volna, így kihagytam.
A parkban kis tó, rengeteg ember napozott, piknikezett. Kutyakakit nem, de hattyú, lúd, és egyéb vízimadár kakit annál inkább kellett kerülgetni. A vitorlások amúgy távirányításúak. :)
Az elmaradhatatlan mókus. Nem jönnek ám csak úgy oda, ahhoz igazi dió, vagy mogyoró kéne a kézbe, az alma ehhez nem elegendő. :)
És hát, na, ha csajos nap, akkor még a Harrods. A bőség, és főleg az árak lenyűgözőek/letaglózóak, az épület viszont fantasztikus!
Tökéletesen kidolgozott részletek.

És a lemenő nap fényében tündöklő épület.
Szerettem volna még egy kis londoni hangulatot magamba szívni, na meg még nem ment le teljesen a nap, és nem akartam hazamenni. Kerestem egy parkot. A térkép alapján a London Eye mögött is volt egy. Gondoltam, arra még nem jártam. Átmentem metróval, és némi keresgélés után meg kellett állapítanom, hogy sajnos a parkot átépítik éppen. Nincs. Egy talpalatnyi nyugodt hely sem volt. Itt is tömeg hömpölygött a Temze partján, sehol egy pad, vagy valami hely, ahol leülhettem volna, és csak úgy olvasgathattam volna. Így aztán feladtam, és hazamentem.
Másnap hajnalban várt a taxi. Ugyanis jól kitaláltam, hogy én majd vonattal és metróval  közlekedek a reptérre is, de: 1. a metróvonalak nagy részét felújítják, és a munkálatok nagy része hétvégére esik. 2. Amúgy sem biztos, hogy elég korán indult volna az első metróm. 3. A kettő kombinációjából azonban maximum egy több átszállásos végtelen buszozás jött volna ki a 10 milliós ismeretlen Londonban. Így maradt a taxi. Ami persze nem olyan vészes dolog, de olyan szívesen másra költöttem volna azt a pénzt. :)
Nagyon jó volt. Nagyon-nagyon!!!

Nincsenek megjegyzések: